![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi_gwlcpGTzhSed6iBaQxzonw0kBiy-HDMTv9I6-jqf7j3xHeVODuAmnTLuGsg_PXY7rpxrAMmYT2P3ST_UXoI3wBmv3ghOVHSEUIGoL1gp96ITqk2PIgjhMmn_Bc6zLRRy1mf8eKynN29a/s1600/narancs.jpg)
Kevés tapasztalatom azt mutatja,hogy Jostein olyan műveket alkot amiket tényleg nem lehet letenni-hasonlóan a Tükör által homályosan-hoz ezt a könyvet is addig nem tettem le amíg az utolsó betűt is be nem faltam.
A hangvétele hasonló a fent említett másik művéhez,ebben a történetben is az élet szépsége,a gyász ,és a halál a fő alkotó elemek.
Georg 15éves,édesanyjával és nevelőapjával élnek-születésnapján aztán a nagymama Georg régi babakocsijában egy köteg levelet talál-és Georg számára megkezdődik az időutazás.
A fiú három éves volt mikor édesapját elragadta a halálos kór-apja pedig azt szerette volna,ha Georg tudjon róla mi minden fért bele ebbe a három évbe,és elmeséli neki saját életét is onnantól kezdve,hogy megpillantja a titokzatos narancsos lányt:)
Georg nem csak olvas,és emlékezik feladatokat kap,illetve nehéz kérdéseket amikre feltétlenül válaszolnia kell!!
Megismerhetjük egy 15éves kamasz lelkét,és a szeretet erejét.
Jostein tud valamit amit más író nem nagyon,úgy tudja ábrázolni az érzelmeket,hogy nem válik csöpögőssé és teljesen ráhangolódunk a szereplők lelkiállapotára.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése